A beazonosítási kötelezettség elsődlegesen a tagsági jogviszony keletkezéséhez kapcsolódik, ugyanakkor egyes esetekben, főként kifizetéskor, szolgáltatás igénybevételekor, valamint kockázatérzékenységi alapon az ügyfél azonosító adatokban bekövetkezett változás esetén a régi Pmt., korábbi jogszabályi rendelkezések szerint már azonosított pénztártag esetében is újra szükséges lehet az azonosítás.

A jogszabály megköveteli azt is, hogy az Ügyfelek (tagok, örökösök) azonosító okmányai (személyi igazolvány mindkét oldala és a lakcímkártya lakcímet tartalmazó oldalának másolata ) fénymásolatban a Pénztár rendelkezésére álljanak.

A pénztárnak továbbá alacsony kockázatú, egyszerűsítetten azonosított ügyfelek esetén legalább ötévente, fokozott átvilágítás esetén legalább évente adategyeztetést kell folytatnia a már korábban azonosított tagok esetében is.

Ezúton is felhívjuk szíves figyelmüket a Pénztár Alapszabálya, valamint a Pmt. 12. § (3) alapján, hogy amennyiben a személyes adataikban változás következett be (beleértve az azonosító okmány és lakcímkártya számát is), úgy a változásról kötelesek a változást követő öt munkanapon belül értesíteni a pénztárat (adatváltozási bejelentő nyomtatványon, vagy az átvilágítási nyomtatványon, melyhez csatolni kell az okmány másolatokat.)

A Pmt. előírásai szerint nem átvilágított személy (tag, örökös) részére kifizetést a Pénztár nem teljesíthet. Az átvilágítást legkésőbb a kifizetés igénybevétele előtt végre kell hajtani (a tag számlájára befizetés érkezhet, kifizetés nem történhet) azonosítatlan személy részére.

Az Pmt. szerint három fajta, kockázati szint szerint eltérő átvilágítást alkalmazhat a pénztár: az egyszerűsített, normál és fokozott átvilágítást.

Egyszerűsített átvilágítás:

A Pénztár olyan tag esetében alkalmazhat egyszerűsített átvilágítást, akinél nem kerül sor a lenti összegek (ún. befizetési korlátok) túllépésére:

  • akinek a munkáltatója által munkáltatói hozzájárulásként fizetett havi összeg nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 50%-át (2020. évben 80.500 Ft/hó)
  • aki által egyénileg befizetett összeg éves szinten nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint érvényesíthető adókedvezmény maximális mértékének igénybevételéhez jogosító befizetés összegét (750 ezer Ft/év).

Az egyszerűsített átvilágítás feltételei, szabályai:

  • Az egyszerűsített átvilágítás elvégzéséhez a személyes jelenlét nem szükséges. A jogszabály megköveteli a személyazonosságot igazoló okmányok másolatát (Személyi igazolvány mindkét oldala, a lakcímkártya lakcímet tartalmazó oldalának másolata) és a kiemelt közszereplői nyilatkozat (Átvilágítási nyilatkozat és adatlap) kitöltését.

Normál átvilágítás

A pénztártag normál szintű átvilágítását kell elvégezni:

  • amennyiben a befizetési korlátokat meghaladó munkáltatói (2020. évben 80.500 Ft/hó) befizetés vagy egyéni tagdíj (750.000 Ft/év) érkezik a számlájára.

A normál átvilágítás feltételei, szabályai:

  • A normál átvilágítás elvégzéséhez a személyes jelenlét szükséges. Az átvilágításhoz szükséges adatokat tartalmazó (Új belépők esetén a „Belépési nyilatkozat”, , Pénztártagok esetén az „Átvilágítási nyilatkozat és adatlap”) nyomtatvány eredeti aláírású példánya akkor fogadható el, amennyiben a nyomtatvány hiánytalanul kitöltésre került, azon a személyes jelenléttel történt átvilágítás ténye szerepel és az azonosításra szolgáló okmányok másolata csatolásra került.
  • A személyazonosság ellenőrzése a Pmt 7.§ (1), (3) és (5) bekezdések alapul vételével történik, és szükséges hozzá az azonosító adatok alapjául szolgáló okirat (személyazonosító igazolvány, útlevél, vagy vezetői engedély) és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatása, melyről a Pénztár a Pmt. 7.§ (8) bekezdése alapján -a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével- másolatot köteles készíteni.

A pénztártagnak a beazonosítás alkalmával be kell mutatnia:

  • személyazonosító okmányát
  • lakcímet igazoló hatósági igazolványát (lakcímkártyáját)
  • pénztári tagsági azonosító számát.

A személyazonosító okmány lehet az érvényes:

  • személyi igazolvány, vagy
  • útlevél, vagy
  • kártyaformátumú vezetői engedély.

A normál átvilágítás során is kötelező az „Átvilágítási nyilatkozat és adatlap” nyomtatványon a közszereplői státuszra vonatkozó adattábla kitöltése.

Fokozott átvilagítás

Személyes megjelenéssel járó átvilágítás azokban az esetekben, ha az ügyfél magas kockázatúnak minősül. Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni az alábbi esetekben:

  • ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik,
  • a Pénztár saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített egyéb esetekben,
  • távoli azonosítás esetén,
  • az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy, valamint
  • az MNB, mint felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban meghatározott egyéb esetekben.

pozitív közszereplői nyilatkozat esetén a pénzügyi pénzeszköz, valamint a befizetés alapjául szolgáló vagyon forrásának szöveges megnevezése (szöveges leírás) kötelező. A Pmt. meghatározza, hogy mely dokumentáció fogadható el az igazolásra. Ez esetben az átvilágítás fokozott szintűnek minősül. Amennyiben az igazolásra nem kerül sor, pénzügyi forrását nem nevezi meg a tag, úgy eredménytelen az átvilágítás, „nem azonosított”-nak kell minősíteni a tagot.

Az átvilágításhoz szükséges nyomtatvány letölthető itt:

  • Új belépőknek: „Belépési nyilatkozat”,
  • Pénztártagoknak: „Átvilágítási nyilatkozat”.

A nyomtatványokon a közszereplőre vonatkozó tájékoztatás, magyarázat is olvasható.

A személyes átvilágítást tagjaink elvégezhetik: ügyfélszolgálatunkon (Budapest XIII. Dévai u. 23.) vagy bármely MKB bankfiókban.

Amennyiben a tag haláleseti kedvezményezettje, örököse részére teljesít a Pénztár kifizetést, úgy az érintett személyt is az előbbiekben írt módon át kell a pénztárnak világítania.

Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el, ha

  • azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló törvény másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
  • a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.