Portfolió

A befektető (vagy befektetők) által birtokolt értékpapírok (részvények, kötvények, befektetési jegyek, stb.) összességét jelenti. Az egyetlen értékpapírfajtából - pl. MOL részvényekből álló - befektetés is portfoliónak nevezhető, de a befektetők azért alakítanak ki portfoliókat, mert el akarják kerülni, hogy befektetett pénzük értéke pusztán csak egy értékpapír piaci értékének változásától függjön. A portfolió jellegű befektetések lényege a több lábon álláson alapuló kockázatmegosztás (diverzifikáció). 

A portfolió előző meghatározása független attól, hogy valaki magánszemélyként vagy vállalkozásként egyénileg fekteti be pénzeszközeit valamilyen, a piacon megvásárolható értékpapírba (részvény, államkötvény, kincstárjegy, stb.), vagy kollektív befektetési formát (pl. befektetési alapot) választ. A befektetési alapban - befektetési jegyek megvásárlása útján - elhelyezett pénzekből az alap kezelője egy nagy értékpapír portfoliót alakít ki, amin belül nincs megjelölve az, hogy melyik értékpapír melyik egyéni befektetőhöz tartozik, így valamennyien a teljes portfolió együttes hozamából (teljesítményéből) részesednek a befektetett pénzük arányában.

A nyugdíjpénztárak a befektetési alapokhoz hasonló elven működnek. A pénztártagok által összegyűjtött vagyon együttesen kerül egyetlen nagy befektetési portfolióba, így valamennyi pénztártag a saját felhalmozott (egyéni számláján lévő) vagyonának arányában részesedik a portfolióban lévő értékpapírok együttes hozamából. 

A választható portfoliós rendszer Pénztárunk által történő bevezetésével önkéntes águnknál a   pénztártagok megtakarításaiból a jelenlegi egy helyett négy különböző portfolió kialakítására kerül sor. Minden egyes pénztártag önállóan dönthet arról, hogy melyik portfoliót választja, illetve ha nem választ, akkor a Pénztár sorolja be az egyéni számláját a kiegyensúlyozott - a jelenlegi befektetésekhez leginkább hasonlító- portfolióba. A kialakításra kerülő portfoliókhoz eltérő befektetési politikák tartoznak, ennek megfelelően az egyes portfolióknak a kockázatai és a várható hozamai is különböznek egymástól. 

Befektetési politika

A különböző kollektív befektetési formák (befektetési alapok, nyugdíjpénztári befektetések, stb.) esetében törvény írja elő, hogy valamennyi, a Pénztár által kezelt portfolióhoz. befektetési politikát kell készíteni.

Ennek keretében kell meghatározni azt, hogy

• milyen típusú értékpapírok kerülhetnek az adott portfolióba,
• az egyes értékpapír fajták egymáshoz viszonyított aránya a portfolión belül milyen szélső értékek között mozoghat, illetve
• mindezekből kifolyólag összességében a portfoliót milyen kockázatok és várható hozamok jellemzik.

A nyugdíjpénztárak esetében a jogszabályok (törvény és befektetési kormányrendelet) nemcsak a befektetési politika kötelező tartalmi elemeit sorolják fel, hanem az egyes vásárolható értékpapír fajták körét, valamint az egyes értékpapírfajták portfolión belüli összetételi arányaira vonatkozó alsó és felső korlátokat is meghatározzák.

Ez a pénztártagok vagyonának védelmét szolgálja, elkerülendő azt, hogy a minél nagyobb hozamok elérése érdekében túlzottan kockázatos portfoliót alakítson ki bármelyik vagyonkezeléssel foglalkozó intézmény.

Portfolió kockázata

Egy befektetési portfolió kockázata a benne található befektetési eszközök (értékpapírok) összességének a kockázataiból származtatható. Az egyes értékpapírok kockázatait különféle kategóriákba sorolják.

A befektetési portfolió teljes kockázata - hatékony befektetési politika esetén - mindig kisebb a portfolióban lévő egyes értékpapírok egyedi kockázatainak összesenjénél.

Az alapkezelők olyan befektetési politikákat alakítanak ki, amelynek révén a portfolióban lévő számos értékpapírfajta kockázatai részben kioltják egymást, a különböző kockázatok gyakorlatilag az egyes értékpapírok, illetőleg a teljes portfolió piaci értékének árváltozásában, árfolyam-ingadozásában testesülnek meg.

Ez a több lábon állás gondolatán alapuló kockázatmegosztás, vagy más néven diverzifikáció.

A kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja nő, ugyanis matematikailag meghatározható az a minimális időtartam, amely alatt - adott befektetési portfolió esetében - a szélsőséges plusz-mínusz irányú árfolyam-ingadozások kiegyenlítik egymást.

Árfolyamindex

Több azonos fajtájú értékpapír (részvény vagy kötvény) bizonyos válogatási elvek szerint meghatározott csoportjának (ez az index kosara) átlagos piaci árváltozását mérő mutató. Az index mindig a kosárban található értékpapírok egy aktuális tőzsdei kereskedésnapi és egy fixen kijelölt bázisnapi "kosár" árának hányadosaként jelenik meg (ahol a "kosár" ár a kosárban szereplő értékpapírok árának - kosárbeli súlyokkal - súlyozott számtani átlagaként számolandó).

Az egyes papírok kosáron belüli súlyát jellemzően az értékpapírok tőzsdén kibocsátott teljes tőkeértékeinek (kapitalizáció), valamint a forgalmazási adatoknak egymáshoz viszonyított arányiból származtatják.    

Az index emelkedése illetve süllyedése egy bizonyos időszak alatt adja megadja a piac jellemző mozgását, átlagos teljesítményét. Az index emelkedése pozitív piaci helyzetet jelez és az indexben szereplő értékpapírok árfolyamának átlagos növekedéséről számol be, míg az index csökkenése negatív piaci hangulatot tükröz. (A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe a BUX, ami a hazai tőzsdei vállalatok átlagos teljesítményét mutatja. Jól ismert hazai állampapírpiaci indexek még a az RMAX, a MAX Composite és a MAX. Általában minden tőzsdének van hivatalos indexe, (New York - DJIA, Nasdaq, S&P 500, Frankfurt - DAX, London - FTSE), ugyanígy léteznek meghatározott országok vagy régiók (pl. Magyarország vagy Közép-Kelet-Európa), vagy egyes nemzetgazdasági ágak teljesítményét jelző indexek. Ilyen indexek a következők:

MSCI WORLD: a Morgan Stanley Capital International - a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója - által számított, a világ fejlett részvénypiacainak (elsősorban Európa, Japán, USA) árfolyam alakulását mérő index.

MSCI EURO: a Morgan Stanley Capital International - a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója - által számított, a főbb nyugat-európai tőzsdei társaságok árfolyam alakulását mérő index.

MS?I EM: a Morgan Stanley Capital International - a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója - által számított, a világ feltörekvő részvénypiacainak (fejlődő Európa, Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika, Kelet-Európa) árfolyam alakulását mérő index.

Eurostoxx50: az 50 legnagyobb tőkeértékű  ? zónába tartozó európai tőzsdei vállalat árfolyam alakulását mérő index

CETOP20: a 20 legnagyobb tőkeértékű (kapitalizációjú) közép-kelet-európai tőzsdei vállalat árfolyam alakulását mérő index

Referenciaindex

Az indexek másik fontos funkciója - azon túl, hogy az árfolyam alakulását bemutatja az, hogy világos információt nyújt az adott tőzsde vagy mögöttes piac egészének egy adott időszak alatti teljesítményéről - az, hogy egyfajta viszonyítási alapot (referenciaindex = benchmark) teremt a befektetők számára arról, hogy portfoliójuk piaci értéke vajon lépést tartott-e a piac egészével, vagy efelett-ezalatt teljesített.

A befektetési alapokban és a nyugdíjpénztárakban - összegyűjtött vagyon kezelői az alapkezelők ill. vagyonkezelők) olyan befektetési politikát alakítanak ki, amelyben a kezelt portfolió célul kitűzött értékpapír összetétele (stratégiai eszközösszetétele) egy vagy több ismert index értékpapír-összetételével (kosarával) azonos.

Elszámoló egység alapú nyilvántartási rendszer

Az MKB Nyugdíjpénztár Önkéntes pénztári ágában  2010. január 1-jétől bevezette az ún. elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert.

Az elszámoló egység alapú nyilvántartási rendszer lényege:

Az új, elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer fontosabb jellemzői a következők:

• A tagok követeléseinek nyilvántartása - az eddigi forint alapú rendszer mellett - elszámoló egységekben is történik. Az elszámoló egység napi árfolyammal rendelkezik.
• Az egyéni számlák forintegyenlege az egyéni számlákon az elszámoló egységek darabszámának és árfolyamának szorzata.
• A tagok egyéni számlán nyilvántartott elszámoló egység mennyisége után járó hozam az elszámoló egység árfolyam változásában jelenik meg.
• Minden egyes választható portfolióhoz külön-külön elszámoló egység tartozik.
• A forint alapú nyilvántartásról az elszámoló egység alapú nyilvántartásra történő átállás napjára - 2010. január 1-ére - vonatkozóan a Pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden egyes forintját egy-egy elszámoló egységnek felelteti meg.
• Az indulást követően az elszámoló egység napi árfolyama a pénztári vagyon - választható portfoliós rendszer esetén a portfoliónkénti vagyon - napi piaci értékének (nettó eszközértékének) és a (portfoliónkénti) vagyon mögött álló összes egyéni számlakövetelés adott napi elszámoló egység darabszámának hányadosaként számítandó ki.

Választható portfoliónként az elszámoló egységek árfolyamait a bevezetéstől naponta közzé tesszük honlapunkon. Az elszámoló egységek napi árfolyamának meghatározása és közzététele révén az egyéni és pénztári szintű megtakarítások befektetési hozamokat is magában foglaló piaci értékének napi szintű nyomon követhetősége lehetővé válik.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján (http://www.pszaf.hu) az elszámoló egységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatóak.