Az alábbiakban az önkéntes nyugdíjpénztár működését mutatjuk be.

 

Mi az önkéntes nyugdíjpénztár?

A pénztár a magánszemély tagok önkéntes társulása: előnyeit a tag élvezi. A pénztár a tagok részére nyugdíjcélú megtakarítások érdekében befizetéseket gyűjt. Befizethet a tagnak a munkáltatója, s maga a tag is. Mindkét típusú befizetéshez az állam adókedvezményeket nyújt, ezért jogszabályokban részletesen meghatározza a felhasználás körülményeit, a pénztár működését. A pénztárak nem gazdálkodnak, így a törvény szerint a befizetésekből levont összegekből fedezik kiadásaikat. A pénztár kötelessége a tag egyéni számláján lévő megtakarításainak kezelése, befektetése, a befektetéssel elért hozamokkal a tag megtakarításainak növelése. A pénztár alapvetően hosszú távú jellegű megtakarítási forma, igazi előnyei több éves, évtizedes tagsággal érhetők el. A tartós jellegre tekintettel a nyugdíj kiegészítésére (a nyugdíjkorhatár elérése után) a pénztárból felvett tőke és hozam összege adómentes. A még nyugdíjkorhatárt el nem érő tag kölcsönt vehet fel a pénztárból, vagy banki hitelhez fedezetet ad a pénzkerete, jogszabályban előírt feltételekkel, módon. Miután a befizetések rugalmasan változtathatók, a befektetésekkel nem a tagnak kell foglalkoznia, így egyszerű és kényelmes ez a megtakarítási forma.

Ki lehet tag a pénztárban?

Az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes ágába beléphet az, aki a pénztári alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el, tagdíjfizetést vállal és 16 éves elmúlt.

Ki fizet be a Pénztárba a tag részére?

A tagdíjfizetést teljesítheti a tag saját maga az adózott jövedelméből: ez az egyéni befizetés. Fizethet be a munkáltatója is a tag részére, ezt az átvállalt tagdíjfizetést nevezzük munkáltatói hozzájárulásnak. Mindkét befizetési típust az állam adókedvezménnyel támogatja.


Hogyan működik?

A működés rövid leírása:

  • a pénztárba a tag részére befizetések érkeznek,
  • a pénztár a tag részére egyéni nyugdíjszámlát vezet,
  • a tag befizetéseit a pénztár befekteti, a kitermelt hozamot folyamatosan jóváírja a tag számláján,
  • a tag a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy bármilyen okból nyugdíjba vonulásakor a pénztártól a vagyonát adómentesen egy összegben, vagy járadék formájában felveszi,
  • a nyugdíjkorhatár elérése előtt a tag élhet a hozama kivételének adómentes lehetőségével, a tagi kölcsön és a banki fedezetként való lekötés lehetőségével, jogszabályban rögzítettek szerint.

Az MKB Nyugdíjpénztár

A pénztár önkéntes ága 1995 novemberében alakult a MKB Bank jelentős anyagi és szakmai támogatásával.

Az önkéntes ági sikerekre alapozva, a pénztár 1998-ban megkezdte a magán-nyugdíjpénztári ág működtetését, ezáltal is lehetővé téve az ügyfelek számára a minél teljesebb szolgáltatási kört.

A Pénztár irányításának legfőbb szerve a Közgyűlés, mely évente legalább kétszer ülésezik. A Közgyűlések közötti időszakban a Pénztár működését az öt éves időtartamra megválasztott Igazgatótanács irányítja és az Ellenőrző Bizottság felügyeli. A Pénztár tevékenységében meghatározó szerepet tölt be a 8 tagozat, melyek a pénztárhoz csatlakozott pénztárakból alakultak.

A pénztár adminisztratív irányítója az ügyvezető igazgató.

Az önkéntes pénztár taglétszáma a 2011. március 31-i adatok szerint 97 ezer főt, vagyona meghaladja a 88 Mrd Ft-ot.

Az MKB Nyugdíjpénztárba a következő pénztárak olvadtak be:

  • az MKB Munkavállalói Nyugdíjpénztár,
  • a Tölgy Országos Nyugdíjpénztár,
  • a Promóció Nyugdíjpénztár,
  • az Országos Közlekedési Nyugdíjpénztár,
  • a Pedagógus Nyugdíjpénztár,
  • a Patrónus Nyugdíjpénztár,
  • az Építők Országos Nyugdíjpénztára,
  • az MNB Nyugdíjpénztár,
  • az Erdészeti és Faipari Dolgozók Nyugdíjpénztára,
  • a Biztonság Nyugdíjpénztár
  • és az Egészségügyben Dolgozók Nyugdíjpénztára

Tagdíj, A tagdíj tartalékok közötti felosztása

A pénztár a működési kiadásait az egyszeri belépési díjból és a befizetésekből történt sávos rendszerű levonásokból fedezi.

Új belépés esetén belépési díjként 2 000 Ft kerül a működési tartalék javára jóváírásra (levonásra).

Átlépés esetén a belépési díj nem kerül felszámításra.

Az egységes tagdíj mindössze 2.000 Ft/hó (melyből 1.900 Ft a tag számlájára kerül). A tagdíjfizetési kötelezettség megszűnését a várakozási idő leteltét követően a tag írásban kezdeményezheti. A tagdíjfizetési kötelezettség a pénztári nyugdíjszolgáltatásban részesülő tagot nem terheli.

A Pénztár az egyéni számlára (fedezeti tartalék javára) a befizetett tagdíjból legalább 95,0%-ot ír jóvá az alábbi táblázatban foglalt sávos felosztás szerint. A likviditási tartalék javára pedig a befizetett tagdíj 0,2%-a kerül jóváírásra. A befizetett tagdíjból a likviditási és a fedezeti tartalékra jutó összegek levonása után fennmaradó összeg a működési tartalék javára kerül jóváírásra.

Valamennyi jogcímen

befizetett éves tagdíj

Fedezeti tartalékba

(tag egyéni számlájára) kerül a befizetés

Működési

tartalékba

Likviditási

tartalékba

100.000 Ft alatt

95,0%

4,8%

0,2%

100.001 - 200.000 Ft

95.000 Ft és a 100.000 Ft feletti rész

96,0%-a

4 800 Ft és a 100 000 Ft feletti rész

3,8 %

0,2%

200.001 - 300.000 Ft

191.000 Ft és a 200.000 Ft feletti rész

97,0%-a

8 600 Ft és a 200 000 Ft feletti rész

2,8 %

0,2%

300.001 - 500.000 Ft

288.000 Ft és a300.000 Ft feletti rész

98,0%-a

11 400 Ft és a 300 000 Ft feletti rész

1,8 %

0,2%

500.001-1.000000 Ft

484.000 Ft és az 500.000 Ft feletti rész

99,0%-a

15 000 Ft és az 500 000 Ft feletti rész

1,8 %

0,2%

1 000.001 Ft felett

979.000 Ft és az 1 000.000 Ft feletti rész

99,5%-a

19.000 Ft és az 1000000 Ft feletti rész

0,3 %

0,2%

Az egyéni számlára kerülő összeg mértéke a befizetés %-ában, ha a tagdíjbefizetés:


A PÉNZTÁR ÁLTAL ELÉRT HOZAMOK

Megnevezés

Hozamok alakulása

Tárgyévi nettó

hozamráta

(2010)

10 naptári év átlagos nettó hozamrátája

(2001-2010)

Vagyonnövekedési

mutató

(2001-2010)

Kiszámítható portfolió

6.23 %

6.92 %

6,50 %

Klasszikus portfolió

5.68 %

6.86 %

6,38 %

Kiegyensúlyozott portfolió

8.24 %

7.12 %

6,78 %

Növekedési portfolió

9.76 %

7.27 %

7,05%

Infláció (előzetes adat)

4.90 %

5.22 %

-

A nettó hozamráta számítás, a 10 éves vagyonnövekedési mutató számításának alapját a 281/2001. (XII.26.) 4. és 4/A sz. melléklete határozza meg.

Mértani átlag meghatározására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Felügyeleti Tanácsa 1/2005 sz. ajánlása II/1. pontja alapján került sor.


Szeretne belépni?

Ha úgy döntött, szeretne önkéntes pénztárunk tagja lenni, látogasson el a belépési nyomtatványokhoz.