Az MKB Nyugdíjpénztár befektetési politikája

Az MKB Bank Zrt. nevének a Pénztár nevében való szerepeltetése jelzi azt a szakmai felelősséget, amelyet az MKB Bank Zrt. a pénztár biztonságos és eredményes működéséért vállal. A Bank maga vezeti a Pénztár folyószámláját, és végzi a pénztár vagyonának kezelését az a pénztárakra vonatkozó jogszabályokban előírt felelősséggel, gondossággal és körültekintéssel.

A Nyugdíjpénztár, mint önkéntes és magán nyugdíjpénztár működik. Mindkét nyugdíjpénztári ágnak közös az alapvető célja, hogy tagjai számára nyugdíjba vonulásukkor a lehető legnagyobb, legmagasabb szintű szolgáltatást tudja biztosítani. Ennek a legfontosabb tevékenységnek van alárendelve a nyugdíjpénztár működésének legnagyobb jelentőségű tevékenysége a vagyonkezelés és ennek eredménye, a hozam.

Tekintve, hogy a nyugdíjpénztári tagság hosszú távú befektetés, a hozamokat elsősorban néhány éves időszak alapján célszerű értékelni.

Összességében megállapítható, hogy a Nyugdíjpénztár hosszú távú befektetési politikája eredményes, melyet az alábbi táblázatok jól szemléltetnek.

A Nyugdíjpénztár az Önkéntes Ágazatban 2010. január 1-jétől bevezette a választható portfoliós és elszámoló áras nyilvántartási rendszert.

Ennek megfelelően az önkéntes nyugdíjpénztári portfolió négy, egymástól eltérő összetételű és kockázati kitettségű, eltérő befektetési politikával és referencia-index kompozittal rendelkező - Kiszámítható, Klasszikus, Kiegyensúlyozott és Növekedési - portfolióra került felbontásra.

A Magán Ág és az Önkéntes Ág Klasszikus, Kiegyensúlyozott és Növekedési - portfoliójában követett befektetési politika meg fog egyezni.

A választható portfoliós rendszerre történő felkészülés jegyében a Nyugdíjpénztár az elmúlt években megkezdte a kockázatosabb eszközök arányának növelését, mivel hosszú távon magas szintű eredmények, stabil reálhozam elérése csak kockázatos eszközök portfolióba emelésével képzelhető el.

A biztonság fontos összetevője a befektetési politika, mely az MKB Nyugdíjpénztárban hosszú távú konzervatív befektetési politikaként jellemezhető.

A magyar államkötvény hányad -a csak betétbe befektető Kiszámítható portfoliót leszámítva- valamennyi portfolió tekintetében ezért is a legnagyobb súlyú eszköztípus marad.

A kötvény hányadon belül a tartható lesz az OECD államok által kibocsátott, devizában denominált államkötvény. A portfoliók tartalmazhatnak a különböző eszköztípusokra "strukturált" (tőke és/vagy hozamgarantált) kötvényeket. A kötvényhányadon belül banki, vállalati és jelzálogkötvények is a portfolióba kerülhetnek.

A részvények, ill. részvény alapú befektetések jelentős súlyt kapnak a Kiegyensúlyozott és Növekedési portfoliókban.

A részvényportfoliókon belül a magyar részvény befektetések átsúlyozásra kerülnek a Közép-kelet európai régióban jegyzett részvényekre. A termékcsoport teljesítménye a CETOP20 (részvény)Index , illetve a hazai részvényeknél a BUX index segítségével kerül mérésre.

A portfoliók tartalmazni fognak fejlett piaci, alapvetően az OECD tagállamokban jegyzett társaságok részvényeit. Ezen befektetésekből az USD-ban nyilvántartottak teljesítményének mérésére az MSCI All Country World Index (MSCI ACWI) fog szolgálni, míg az euróban nyilvántartottak esetében a Eurostoxx50 Index.
A részvényhányad növekvő részét fogják kitenni a fejlődő piaci részvény befektetések Ezen részvények teljesítményének összevetéséhez az MSCI EM Index kerül alkalmazásra.

A befektetési alapok (alapvetően nyíltvégű és tőzsdén jegyzett (ETF-exchange traded fund) befektetési alapok) a portfolió összetételben nagyobb szerepet kapnak. A befektetési alapba történő befektetésekkel ugyanis, hatékonyabban lehet a kívánt diverzifikáltságot kialakítani. A befektetési alapokon keresztül egyébként valamennyi eszköztípus portfolióba történő bevonása lehetséges. A befektetési alapok súlyát a törvényi maximumig lesz lehetőség növelni.

Az ingatlanok vétele/eladása csak egyedi döntés alapján lesz lehetséges. Az ingatlan befektetéseken belül a közvetlen ingatlan befektetések aránya alacsony marad.

A kockázati tőke befektetések sajátosságát, miszerint a befektetők 3-5 évre kötelezettséget vállalnak befektetni kívánt tőkéjükre, egyre több termék áthidalja és lehetőséget nyújtanak a kockázati tőke alap jegyének megvásárlására, és mint egyszeri befektetést kezelésére.
A portfolióba ezek alapján lehetőség lesz Magyarországon bejegyzett kockázati tőkealap jegyét, illetve külföldön bejegyzett és a kibocsátás országában kockázati tőkealapnak minősülő alap jegyét bevonni.

A kedvező vételi időpontok kivárásáig eszközök egy részét bankbetétben, indokolt esetben devizabetétben tartjuk.

2010-ben a fedezeti tartalék vagyonkezelésbe adott részének referencia-index kompozitja a következő:

	Kiszámítható portfolió (önkéntes ág)	Klasszikus portfolió (önkéntes- és magán ág)	Kiegyensúlyozott portfolió (önkéntes- és magán ág)	Növekedési portfolió (önkéntes- és magán ág)	Függő portfolió (önkéntes- és magán ág)
RMAX	100%	98%	-	-	100%
MAX Composite	-	-	84%	70%	-
MSCI ACWI Fejlett piaci USD-ban kibocsátott részvények / részvény alapú befektetések)	-	-	3%	6%	-
Eurostoxx50 index Fejlett piaci EUR-ban kibocsátott részvények /részvény alapú befektetések)	-	-	3%	6%	-
MSCI EM (fejlődő piaci részvények / részvény alapú befektetések)	-	-	4%	8%	-
CETOP20 (Közép- és Kelet Európai részvények / részvény alapú befektetések	-	-	3%	5%	-
BUX (hazai részvények / részvény alapú befektetések	-	2%	3%	5%	-
Összesen:	100%	100%	100%	100%	100%

A saját kezelésben lévő vagyon esetében készpénznél, lekötött betétnél a jegybaki alapkamat, ingatlan esetében a MAX Composite szolgál a teljesítmény mérésére.
A Pénztár egészének referencia-indexe a vagyonkezelésbe adott vagyon és a saját vagyon referencia-indexéből számított index.